A földön ülő meztelen nőt ábrázoló, húszmillió euróra értékelt kisplasztika jelenleg Gheorghe Romascu műépítész örököseinek tulajdonát képezi: Romascu 1911-ben vásárolta meg azt Brancusitól.
Bár a bukaresti kormánynak - amely 2016 végéig élhetett volna elővásárlási jogával - sikerült egy sokkal előnyösebb, 11 millió eurós árat kialkudnia, az adásvételt végül a várakozásokon aluli közadakozás és a romániai belpolitikai ellentétek miatt nem sikerült megvalósítani.
A román államnak az áprilistól szeptemberig összegyűlt több mint 1,25 millió eurót több mint százezer adományozónak kell most visszafizetnie. Mivel az adományokat névvel és névtelenül, bankszámláktól telefonos sms-kampányig nagyon sokféleképpen gyűjtötték, a csütörtökön elfogadott kormányhatározat roppant bonyolult, minden lehetőségre kitér, és 2017. december 31-ig irányozza elő az adományok visszatérítését.
A Dacian Ciolos vezette szakértői kormány eleinte azt remélte, hogy a vételár nagyobb részét - hatmillió eurót - közadakozásból fogja előteremteni, ezért egy márciusban elfogadott rendelettel csak ötmillió eurót különített el a szobor megvásárlására. Amikor kiderült, hogy a Brancusi az enyém elnevezésű adománygyűjtési kampányból befolyt összeg nem lesz elégendő, a kormány hiába akarta a hiányzó összeget tartalékalapjából mozgósítani, kiderült, hogy ennek jogi akadálya van.
Romániában ugyanis a kormány nem avatkozhat be a jogalkotásba sürgősségi rendelettel olyan témában, amely a parlamentben is megvitatásra vár, márpedig a közadakozásról szóló márciusi rendelethez mindmáig parlamenti megerősítés szükséges. A Brancusi-ügy így a baloldali parlamenti többség és - a jobboldal miniszterelnök-jelöltjévé vált - Ciolos közötti sárdobálásnak esett áldozatul. A baloldal ugyanis "korrupciógyanúsnak" nevezte a kormány adománygyűjtését, Ciolos pedig arra panaszkodott, hogy a parlament elszabotálta a szükséges döntések meghozatalát.
Mivel a román államnak nem sikerült megszereznie a nemzeti örökség részének tekintett kisplasztikát az elővásárlási határidő lejártáig, a tulajdonosok kártérítési perrel is fenyegetőznek. Arra hivatkoznak, hogy ezek után már árverésen sem fognak többet kapni a bukaresti kormánnyal kialkudott 11 millió eurónál a sokkal értékesebb szoborért.